A 20. század utolsó évtizedében úgy tűnt, hogy senki, még az újdonságra mindig éhes közönség sem fizet – legalábbis sok pénzt nem – egy nyomtatott művészeti tárgyért, egy színezett papírlapért, egy fotográfiáért, amely valamely közvetlenül nem is érzékelhető eseményre, jelenségre, érzésre utal.